A harc mindig is a férfi dolga volt
Éppen ezért , amikor valami disznóság miatt kapart a torkom,fájt
a fejem, izomgyengeség kapott el, ment fel lázam,munkahelyemen
azonnal hazakergettek.
Én,mint férfi nem fogok nyavalyogni,kihívom a vírust párbajra.
Persze kiirattam magam betegállományba, elolvastam egy proffeszor tanácsait, kiváltottam a gyógyszereket.
A kiváló prof.nagyon jó tanáccsal szolgált,meleg sós vizzel kell gargarizálni,gyógyteákkal a vírust le kell nyelni,mert a gyomorban nem tud szaporodni. A lépcsőházban összetalálkoztam a szomszédommal, aki szerint a vírust pálinkával kell lenyelni. Neki
van igazi házipálinkája, hozzá erőspaprika,amit be kell áztatni az isteni nedübe.Nosza, vettem tőle fél liter vírusírtót, adott hozzá
három méregerős paprikát,így felszerelve mentem be a lakásomba.
Elővettem egy decis poharat, belekarikáztam a paprikát,felöntöttem az 50 fokos gyógyteával. Várni kellett,míg
a paprika ereje feloldódik a szeszben.Áhitattal néztem ezt a férfiszemnek oly édes látványt.Közben kóstolgattam, elég erős-é ?
Miután így megállapítottam az ázási időt,megismételtem a dolgot,mert most már el kell kezdeni a harcot.Amikor letelt az idő,zsupsz, lenyeltem. Nesze neked vírus ! Most aztán szaporodj, ha tudsz !
Igenám, de elfelejtettem gargarizálni, márpedig a prof.érti a dolgát! Ezért meg kellett ismételni a gyártási folyamatot. Nem tudtam viszont, hogy ezt hányszor kell ismételni.Baj nem származik abból,ha egy gyógyteából többet is megiszik a beteg.
Ekkor sajnos kifelejtettem a paprikát,nem találtam a poharat,
kénytelen voltam egy forró csókban összeforrni az üveggel.
Köd ereszkedett a szememre, a gyomrom is furcsán viselkedett. Ekkor rájöttem,hogy az ellenségem nyilvánvalóan megtámadta a gyomromat.Ez övön aluli ütés volt,mert nem találtam a visszautat
a szobámba.Eltévedés tényállása forgott fenn. Egymás után suhantak el az ajtók,mosmár asztán a mellék–micsodába köllene
menjek.Node mellik az ?Az árgyéllusát, állj má meg te...! Benyitok,megtántorodok, benyitok, nem látok semmit.Ez így ment egy ideig, amíg nagyon sürgős nem lett a dolog. Ilyen súlyos betegnek ápolásra van szüksége.Benyitok ,oszt elindút velem minden. Gondúkosztam, van-e nekem családom,aki meg-meg-meg-mit is-ja- megápóna.? Nos kiderűt, hogy valakim van a sipítozós fajtábul. Többen is előgyöttek,közülük egy aranybogár
tündérke aszonta, Apus gyere ,megápollak ! Nahát így köll viselkednyi.
Másnap se mosoly, se vírus !
De meggyógyultam egyetlen nap alatt.!